Várkastély Egervár (tel/fax: 06-1-264-5744)  

- Képek
- Jelentkezés
- Vissza a listához

Szállás típusa: kőház -
Település: Egervár
Nyitva: 2011-01-01 - 2011-12-24 120 fő kőház
Távolság Bp-től: 230 km
Férőhely: 120 fő
Étkezés: helyben
Fürdőszoba: saját
Közös helyiség: 5 db (reneszánsz lovagterem)

Elhelyezés:
6x6, 1x7, 1x8, 1x9, 1x10, 1x4, 1x22 saját fürdőszobás szobák

Megközelítés:
vonat - különbusz - , Zalaegerszegig vonattal, onnan helyi buszjárattal vagy vonattal Vasboldogasszony megállónál leszálllni

Szabadidő:
szalonnasütés - , sportcsarnok, sportpálya és játszótér a faluban

Látnivalók:
Zalaegerszeg: Aqua Park és Termálfürdő, Faluház, Pince-domb, Göcsej Falumúzeum, Olajipari Múzeum, Kis-Balaton, Jeli arborétum

Web:
kullancsinfo * időjárás * közlekedési info * utca- és településkereső * kirándulás * kulturális események *


Egervár mintegy 1000 lakosú község, Zalaegerszegtől 8 km-re északra.
A turistaszálló 120 fő befogadására alkalmas. Az elhelyezés 5-6-8-22 ágyas, fürdőszobákkal ellátott szobákban történik.
A gyönyörű, 5 ha-os parkban maradandó élményt nyújtó kirándulásokat lehet tenni, illetve lehetőség nyílik nagyobb túrákra is (pl. az Őrségben).
Sportolásra a helyi sportcsarnokban vagy a szabadban – előzetes megbeszélés szerint – nyílik lehetőség.
A várkastély egy XIII. század végi vár helyén épült a XV. században. Mai reneszánsz alakját 1539-1569 között kapta, bár később, 1676-ban és 1712-1713 között is átépítették.
Az első fa vár a tatárjárás után épült az akkor nagyon mocsaras területen, a település is az égerfa várról kaphatta nevét. 1288-ból már van okleveles említése az erősségnek, ami a XIV. században pusztulhatott el.
Egervári László 1476-ban kapott Mátyás királytól várépítési engedélyt, s 1513-ban már egy kész kisebb várat (castellum) említett egy szerződés. Minden bizonnyal jóval korábban épült, hiszen fennmaradt egy 1490-es várleltár. Egervári László halála után vagyonát kiskorú fia, István örökölte, kinek értékeit nagybátyja, Egervári Bereck püspök kezelte. Kanizsai Orsolya házassága révén Egervár Nádasdy Tamás - későbbi országbíró, majd nádor - birtokába került, aki alig volt Egerváron; helyette apja, Nádasdy Ferenc tartózkodott itt és építtette újjá.

A vár mai formáját a XVI. század hatvanas éveiben nyerte el, amikor az új hadászati elveknek megfelelően átépítették. Az előretörő törökök ugyanis a várak mögé - ahol a jobbágygazdaságokat még nem pusztította el a háború - élelemszerző, rabló csapatokat küldtek. A rablókat csak azok a várak tudták megfékezni, ahol külső várat, ún. huszárvárat építettek, s ahol üldözésükre alkalmas lovasság is volt. Ehhez pedig Egervárt át kellett alakítani. Nádasdy Kristóf építkezései következtében lett négy sarokbástyás, négy oldalról zárt, olasz rendszerű vár. Később, 1664-ben a Bécs ellen vonuló török sereg elfoglalta, és felgyújtotta. A Wesselényi-összeesküvésben részt vevő Nádasdy Ferenctől a kincstár elkobozta. Később Széchenyi György kalocsai érsek vásárolta meg. A vár még sokáig megerősített hely maradt. 1706. november 6-7-én Győrvár és Egervár között a kurucok megverték Heister Hannibál császári altábornagy seregét; a labancok halottainak száma megközelítette a háromezret, az altábornagyot pedig elfogták. A császári sereg maradványa - mintegy nyolcszáz ember - az egervári várba menekült. Másnap a császáriak a vár átadása fejében fegyveresen elvonulhattak, sőt kuruc kíséretet kaptak a császári uralom alatt álló területig. Ez azt valószínűsíti, hogy megérte a csere: harcászati szempontból jelentős várat vehettek át Rákóczi csapatai.

A Rákóczi-szabadságharc után várak sorát robbantották fel, hogy ne váljanak ismét kurucfészekké, ezért a pusztulás várt az egervári várra is. Végül is ezt az erődítményt elkerülte a vég, mert csak az északi falait repítették a levegőbe; így a továbbiakban, mint egy U alakú várkastély fönnmaradhatott. Az akkori birtokos, gróf Széchenyi György 1712-ben látogatta meg tulajdonát. Döbbenten látta, hogy az épület nagyon lepusztult és legalább 16 ezer forint kellene a helyreállítására, de neki 6-7 ezernél több erre a célra nem volt.

A már beteges gróf fiának, Széchenyi Zsigmondnak adta át a birtokot, aki még abban az évben elkezdte a vár újjáépítését, és a következő évben be is fejezte - kastéllyá alakíttatva az építményt. Az északi szárnyat lebontatta, a déli és nyugati szárny elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban kápolnát alakíttatott ki. Valószínűsíthető, hogy ekkor húzták fel az épületre a második emeletet, melyhez felhasználták a közeli romos ferences kolostor épületanyagát.
A XVIII. század végétől nem lakott a kastélyban senki; gondozatlanná vált. 1873-ban vásárolta meg a - a kívülről reneszánsz, belső árkádos udvarán pedig barokk stílusjegyeket viselő - várkastélyt a Solymossy család. A XIX. században lecsapolták a mocsarat. Kiszáradtak a facölöpök, és a vár falai süllyedtek, megrepedtek. A XX. század ötvenes éveiben már kezdték széthordani az anyagát, de 1960-65 között helyreállította a műemlékvédelem. Jelenleg szálló.


Táborozás típusa Ára/további éjszakák ára
1 éjszakás (Ft/fő)/kőház 3600 Ft
2-3 éjszakás (Ft/fő/éj)/kőház 3600 Ft
5 nap 4 éjszakás erdei iskola (Ft/fő/4 éj)/kőház 14400 Ft/3600 Ft/éj
7 nap 6 éjszakás nyári tábor (Ft/Fő/6 éj)/kőház 20600 Ft/3400 Ft/éj
1 éjszakás félpanzióval (Ft/fő)/kőház 3100 Ft
2-3 éjszakás félpanzióval (Ft/fő)/kőház 3100 Ft
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a feltüntetett árak 14 éven aluli gyermekekre vonatkoznak. 14 évesnél idősebb gyermekek és felnőttek esetében az ár a gyermekek részére megállapított ár 130 %-a.